| 
A cím hallatán az ember nehezen rakja össze, hogy milyen jármű lehet a maga idejében az egyik legnagyobb megdöbbenést kiváltó alkotásunk. Ha nem látnánk és ismernénk a kocsit és nem köszönt volna vissza jó néhány európai tuning újság címlapjáról, akkor talán még azt is hihetnénk, hogy "céges Árpi "barátunk egy kivénhedt öreg Mad Max, aki emléket kíván állítani négy keréken a régmúlt fiatalságának, mert már kevés a két kerék és már nem ura a Harleyjének... De szerencsére ez természetesen nem így van és pusztán a show része, hogy a minden szempontból ellentmondást keltő és látszólag össze nem illő dolgok összessége, mégis milyen harmóniát és döbbenetes összképet eredményez ha az ember megtalálja az összhangot egy bizonyos koncepció alkotóelemei és azok arányai között, annak fényében, hogy mit is szeretnénk sugallni az elkészült alkotással. Sokunk számára ez az üzenet a kocsi láttán az, hogy lehetetlen nem létezik. Az átlag autósnak akinek az autó nem az önkifejezés tárgya, hanem pusztán egy helyváltoztatásra alkalmas eszköz, bizonyára megfejthetetlen a végeredmény és képtelen lenne összerakni a képet ha csak a stílusjegyeket és az alkotóelemeket említjük meg. A fényezés miatt lehetne patkány (Rat style) de mégsem, a nem elhanyagolható mennyiségű vaskereszt, mely még a hátsó lámpában is funkcionál, és a brutál szélesítés miatt melynek során megtartotta a gyári formájú kerékjárati íveket lehetne akár german style de mégsem, a belső színvilága miatt és a minden bizonnyal sokak számára érthetetlen háromágú háromrészes Brabus kerekek miatt lehetne akár retro is, de mégsem, a kilincsek hiánya miatt pedig,- mert minek egy chopperre kilincs? - lehetne akár clean style, de mégsem. Joggal felmerülhet tehát a kérdés, hogy értem én, hogy gőzgép, de mi hajtja...? Apropó, mi hajtja? Biztos valami haragos dízel, mert ha szétnézünk itthon akkor ezen Passatok túlnyomó többsége gázolajat pusztít. Na de ki látott már dízel choppert? Előttem a kép ahogyan Árpi izzítás után két lábbal berúgja a targoncamotoros choppert és lerázódik a fejéről a világháborús krómbili... Ezért 1.8 20 V turbomotor fütyül és szuszog a motortérben. A standard szerepét pedig az airride vette át, így bárhol letámasztható a Route 66 mellett, a kerékjárati ív a felni peremére ha éppen pihenőre vágyunk a tetőn hasonfekve eltöltött hosszú mérföldek után, miközben húztuk a tükrök helyén lévő gázkart... Lehetetlen? De kivitelezhető. És mivel ez a szűnni nem akaró bizonyítási vágy hajt minket, ezért lett a múlté a koncepció, mivel nem talált olyan vállalkozó szellemű új gazdára aki átvette volna a tetősín szerepét miközben vadul tépi a gázkart. Jövőre teljesen átalakul a chopper, de biztosak lehetünk benne, hogy a döbbenet akkor sem marad el.
